Szüret
A szüreti táncház a Dunántúli lassú dudálás és ugrós táncok mozdulataiból áll. Bemelegítő, tartás javító mozgások után a tájegységre jellemző táncok alaplépéseit tanulják meg a gyerekek. Könnyen tanulható, egyszerű tánclépések, sok ismétléssel, hogy a 3 éves (legkisebb) korosztály számára se legyen nehéz végrehajtásuk. Minden lehetőség szerint játékos mozgásmagyarázattal, hogy sokadszor is érdekes, vidám legyen a gyerekek számára.
Hangszereink közül szüretkor a kereplőt mutatjuk be a gyerekeknek. Bemutatónkon nem csak a kereplőről, illetve a készítéséről hallhatnak a gyerekek, hanem akár maguk is kézbe vehetik, és kipróbálhatják a hangszert.
A szürethez kapcsolódó népi játékaink a „Lipem-lopom a szőlőt” (körjáték, fogócska), "Ács, bács, bakabács" (fogócska),
„A tokaji szőlőhegyen két szál vessző” (körjáték), „Ettem szőlőt, most érik” (körjáték és párválasztó), „Az én párom elveszett” (párcserélő, párválasztó játék).
A táncház és a mulatság végén a gyerekek egymás vállát megfogva alkotnak magukból egy kis vonatot, amellyel különböző tánclépésekkel és különböző tempókban próbálnak együtt mozogni. A játékot a „Megy a gőzös” című nóta dallamára játszuk, amelyet ilyenkor, (szüretkor) a „Ha meghalok, szőlő dombra temessenek” kezdetű szöveggel énekelünk.
Az együtt éneklés örömének megtapasztalásához minden alkalommal tanítunk a gyerekeknek új népdalokat. Pl. „Érik a szőlő, hajlik a vessző”, „Megkapáltuk szőlőinket”.
Nálunk a mondókatanulás még azok számára sem nehéz általában, akik verseket nehezebben tanulnak, mert a szöveg ritmusára lépve, mozogva, mutogatva tanuljuk meg és játszuk ezeket is, mint a népi játékokat. Szüretkor a „Trapp, trapp, trapp, lovam trappolgat”, az „Én kicsike vagyok, a lábaim nagyok”, vagy az „Elmúlt a nyár, itt az ősz” című mondókákat játszuk.
